Tudod, hogy ez nekem is fáj.

Tudom.

-csend-

Haragszol?

Igen.

-csend-

Bocsáss meg.

Jó.

Akkor megbocsátottál?

Meg.

-csend-

Lehetnénk…

Ki ne mondd a barátok szót!

Bocsi

-csend-

Akkor holnap elmehetnénk moziba.

Mehetnénk.

Tehát nem jössz?

Ezek után?

Értem.

-csend-

Lassan indulnom kéne.

Tudom.

Most mégis haragszol?

Eddig is haragudtam.

Azt mondtad, megbocsátasz.

Az más.

Nem az.

De az.

-csend-

Kikísérsz?

Nem.

Kérlek.

Jó.

-ki a szobából, át a nappalin, a bejártig-

Akkor… szia.

Szia.

Tényleg nem akartalak megbántani.

Mégis megtetted…

Tudod, hogy muszáj volt.

Nem volt az, ezt te is és én is tudjuk.

-ajtócsapódás, könnyek, ajtócsapódás, ordítás-

Minden rendben?

-ajtónyílás-

Persze anya.

Akkor mi volt ez?

Mi?

Mind1. Biztos jól vagy?

Hát persze.

-ajtócsukódás-